Véget ért Bassár el-Aszad uralma Szíriában

24 év után véget ért Bassár el-Aszad rezsimje Szíriában. A diktátor ismeretlen helyre távozott, miközben a lázadók átvették a hatalmat a fővárosban. A szabad választások előkészületeiről már megkezdődtek a tárgyalások.

Bassár el-Aszad távozása és a lázadók előretörése
A szíriai konfliktus fordulópontjához érkezett: Bassár el-Aszad elnök 24 éves uralma véget ért, miután a lázadók meghatározó sikereket értek el. A Reuters két szír tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Aszad elhagyta Damaszkuszt, a fővárost, amelyet ünneplő tömegek töltöttek meg. A lázadók november végén indított offenzívája három héten belül áttörte a kormányerők védelmét, és elérte a szíriai fővárost.

A lázadó erők, élükön a Hajat Tahrir al-Sám (HTS) csoporttal, Alepó és Hama után elfoglalták Homszot, ezzel megnyitva az utat Damaszkusz felé. A lázadók jelentése szerint a rettegett Szajdnaja börtönbe is behatoltak, ahol kiszabadították az ellenzéki foglyokat.

Átmeneti időszak és nemzetközi reakciók
Mohamed Gázi al-Dzsalali miniszterelnök szabad választások kiírását javasolta, hogy a szíriaiak demokratikusan választhassák meg új vezetőiket. Az átmenetről már megkezdődtek az egyeztetések Abu Mohamed al-Dzsavlanival, a HTS vezetőjével. Dzsalali szerint utoljára szombat este beszélt Aszaddal, azóta semmilyen értesülése nincs az elnök hollétéről.

A lázadók Damaszkuszban átvették az állami televízió irányítását, és élő adásban szólították fel a polgárokat, hogy védjék meg a Szabad Szír Állam nemzeti vagyonát. Eközben a szíriai hadsereg vezetése hivatalosan is bejelentette Aszad uralmának végét.

A rezsim bukásának okai
Bassár el-Aszad uralmát az évekig tartó polgárháború gyengítette meg. Szövetségesei, köztük Oroszország és Irán, az utóbbi időben egyre kevesebb támogatást nyújtottak: Oroszország korlátozott légi támogatást biztosított, míg Irán megkezdte katonái és diplomatái kivonását az országból.

A Fehér Ház rövid közleményben reagált az eseményekre, hangsúlyozva, hogy Joe Biden amerikai elnök figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Az etnikai és vallási megosztottság szerepe
Szíria etnikai és vallási megosztottsága is hozzájárult a konfliktushoz. Az Aszad-rezsim fő támaszai az alaviták, keresztények és drúzok voltak, akik közösségeik védelmében támogatták a diktátort. A lakosság többségét adó szunniták régóta próbálták megdönteni a hatalmat, amit időnként külső erők, például az Egyesült Államok vagy Katar is támogattak.

Aszad uralma alatt a rezsim brutális eszközökkel tartotta fenn hatalmát: a fogolytáborokban széles körben alkalmaztak kínzásokat, az ellenzéki városokat pedig szövetségeseivel, Iránnal és Oroszországgal együtt bombázta.

A lázadók sikere és Szíria jövője
A HTS 2017-es megalakulása óta a legerősebb ellenzéki szervezetként vált ismertté, és kulcsszerepet játszott Aszad hatalmának megdöntésében. A következő időszakban Szíria sorsa azon múlik, hogy a lázadók hogyan tudják stabilizálni a helyzetet és megszervezni a demokratikus átmenetet.

Az ország jövője bizonytalan, de egy új fejezet kezdődött, amely reményt adhat a háború sújtotta szíriaiaknak.