Élethosszig tartó immunizáció: új irányok és kihívások az oltási rendszerekben
A Covid-járvány következményei átformálták az oltásokhoz való viszonyulást, és bár a bizalom csökkent, új lehetőségeket nyitott meg a gyógyászatban. A Vaccines Europe és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) konferenciáján kiderült, hogy Magyarországon továbbra is sikeresek az oltási programok, de számos kiaknázatlan terület létezik, és nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben gyógyszertárakban is kaphatunk védőoltásokat.
Az oltások nem csupán a személyes egészséget védik, hanem az egész társadalomra és a gazdaságra is kedvező hatást gyakorolnak. A megfelelő átoltottság tehermentesíti az egészségügyi rendszereket és javítja a gazdasági teljesítményt. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója szerint az állami befektetések az immunizációba hosszú távon megtérülnek, hiszen a megelőzés sokkal költséghatékonyabb, mint a kezelés.
A konferencia során több szakértő is hangsúlyozta, hogy Magyarországon hagyományosan magas az oltási lefedettség, különösen a gyermekek kötelező oltásainál. Ugyanakkor az önkéntes oltások, például a HPV vagy influenza elleni vakcinák kevésbé elterjedtek, aminek egyik oka az információhiány. Sok esetben az egészségügyi szakemberek sem egységesen kommunikálják az oltások fontosságát, ami bizonytalanságot okoz a páciensek körében.
A Covid-járvány hatása kettős: míg az idősebbek hajlamosabbak beadatni az oltásokat, a fiatalabb korosztály gyakran megbízhatatlan forrásokból szerzi információit, ami növeli az oltásszkepticizmust. A szakértők egyetértenek abban, hogy az oltásellenesség hasonló veszélyt jelenthet, mint egy fertőző járvány, ezért kiemelten fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása.
Süle András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének elnöke szerint a gyógyszerészek szerepének növelése az immunizáció terén lehetőséget kínálhat a lefedettség növelésére. Az Európai Unió több országában már bevett gyakorlat, hogy gyógyszertárakban gyógyszerészek adnak be oltásokat, például influenza ellen. Magyarországon 2025-ben várható hasonló rendszer bevezetése, amely elsőként az influenzaoltással kezdődhet.
Süle szerint a gyógyszerészet nagyobb szerepet játszhat az immunizációban, mivel a patikák jobb elérhetőséggel rendelkeznek, és a lakosság gyakrabban látogatja őket, mint az orvosokat. A patikai oltások bevezetése növelhetné az átoltottságot, ahogyan azt más országokban is tapasztalták.
Az élethosszig tartó immunizáció koncepciója a jövő egyik fontos célja, különösen a veszélyeztetett csoportok, például idősek és krónikus betegségekkel élők védelmében. Az új oltási lehetőségek, például a pneumococcus és az RSV-fertőzések elleni vakcinák is jelentős előrelépést jelentenek, és segíthetnek megelőzni súlyos megbetegedéseket.
