Kövér László: Magyarország ismét a szabadság bástyájává vált 1956-ban
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az 1956-os forradalom emlékére tartott rendezvényen a Bem-szobornál azt hangsúlyozta, hogy Magyarország fellázadt a nagyhatalmak sakkjátszmájában, és újra a szabadság védelmezőjévé vált, ha rövid időre is. Emellett bírálta az Európai Unió vezetőit, akik szerinte nem értik a népakarat fontosságát.
Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke az 1956-os forradalomra emlékezve a Rákóczi Szövetség ünnepségén a Bem-szobornál arról beszélt, hogy Magyarország fellázadt a keleti és nyugati nagyhatalmak sakkjátszmája ellen, és egy rövid időre ismét a szabadság és a keresztény Európa bástyájává vált. Kiemelte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei arra kötelezik a magyarokat, hogy olyan Európai Unióért és magyar államért dolgozzanak, amely az európai és magyar polgárok érdekeit szolgálja, nem pedig kiszolgáltatja őket.
Beszédében arra is figyelmeztetett, hogy a népakarat és az állami szuverenitás elengedhetetlenek a demokrácia fenntartásához. Kövér szerint, ha az Európai Unió vezetői ezt nem értik meg, akkor hamarosan „sírásóikként” lesznek felelősek a becsapott európai polgárok előtt.
A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amely elfojtotta a nemzeti önazonosságot és felszámolta az állami szuverenitást, megalázva és gazdaságilag kizsákmányolva a társadalmat.
Kövér emlékeztetett arra is, hogy 1956-nak nemcsak hősei, hanem árulói is voltak, akik az idegen érdekek szolgálatában próbálták és ma is próbálják meghamisítani a forradalom eszmei hagyatékát. Az árulókról beszélve kifejezte ellenérzését az idegen elnyomók magyar segítőivel szemben, és utalt arra, hogy a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter 1956-os lyukas zászlóját saját érdekeik eszközévé tenné.
Kövér zárszavában a részt vevő fiatalokat arra biztatta, hogy őrizzék meg a szabadságot, amely lehetőséget ad arra, hogy kimondják az igazságot a háborúról, a nemekről és a nemzeti szuverenitásról.
Az ünnepségen részt vevők többsége a Műegyetem elől induló fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre, ahol korhű ruhába öltözött fiatalok elevenítették fel a forradalom egyik legfontosabb eseményét, az október 22-i műegyetemi diákgyűlést.
